Az 50 megawattos erőművek egyike Zalában épülne
Szalmából energia
Söjtör - Közel 34 milliárd forintos befektetéssel szalmatüzelésű erőművet építene Söjtörön az Intertraverz Zrt. egyik projektcége, a Zala Hőerőmű Kft. Jelenleg a létesítmény környezetvédelmi engedélyeztetése zajlik.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
- Az áramszolgáltatók véleménye alapján választottuk ki a telephelyeket - ismertette Zsenák István, a Zala Hőerőmű Kft. ügyvezető igazgatója. - Söjtört azért javasolták, mert van itt egy 120 kilovoltos alállomás, amely minden szempontból alkalmas az erőműben termelt villamos energia átvételére. Kezdetben Zalaegerszegen, illetve Bocföldén kerestünk telephelyet, de végül Söjtör mellett döntöttünk. Szerencsésnek mondható a választás, hiszen az üzem a falu Zalaegerszeg felőli végén épül meg, így az ipari beruházással összefüggő kamionforgalom döntő része elkerüli a települést. Az erőmű környezeti terhelése csekély, jóval alatta marad a határértékeknek, hatósugara pedig mindössze 2,7 kilométer, így Söjtörön kívül nem érint más települést - domborította ki a beruházás előnyeit Zsenák István.
A tervezett kilenc erőmű közül a szerencsi épülhet meg elsőként, a többinek még az engedélyeztetési eljárása folyik. A söjtöri létesítmény bő két évig tartó kivitelezés után 2010-ben kezdené meg működését, és 70-110 embert foglalkoztatna. A szalmatüzelésű erőmű mellett egy pelletüzemet is létrehozna a beruházó Söjtör és Pusztaszentlászló határában. A 900 millió forintból várhatóan jövőre létrejövő, 20-25 főt alkalmazó üzemben nagy nyomáson tömörítenék, kis rudakká préselnék a beszállított szalmát vagy energiafüvet, ezáltal nagy fűtőértékű, gazdaságosan szállítható, a földgáznál és szénnél olcsóbb fűtőanyag jönne létre.
Az erőmű és a pelletüzem beindításának alapvető feltétele, hogy nagy mennyiségű alapanyag álljon rendelkezésre, hiszen az előbbi 300 ezer tonna, az utóbbi pedig 40 ezer tonna alapanyagot fogyasztana évente. A két létesítmény táplálásához háromszor annyi gabonaszalmára lenne szükség, mint amennyi Zalában évente képződik, ezért a beruházók ösztönözni szeretnék a gazdákat, hogy kifejezetten energiaelőállításra alkalmas növények termesztésébe fogjanak. Az üzemek ellátásába ezer-kétezer termelőt akarnak bevonni a megye területéről, s megszervezni, hogy átálljanak cukorcirok vagy szarvasi energiafű termelésére, de kukoricaszár, búzaszalma, napraforgószár és repceszalma is szolgálhat alapanyagul.
Az elégetendő növényeket napi száz, 12 tonnás teherautóval szállítanák az üzemekbe. Ez a forgalomnövekedés az egyik oka annak, hogy Szombathelyen és Vépen ellenérzéseket kelt a szalmatüzelésű erőmű terve. A két önkormányzat a jelenlegi formájában nem támogatja az elképzelést. Az ellenzők részéről felmerült, hogy az angliai és dániai, a magyar erőművek dokumentációiban referenciaként szereplő szalmatüzelésű erőművek kisebb teljesítményűek (maximum 38 megawattosak), és kisebb körzetből, az utak kisebb terhelésével gyűjtik be a fűtőanyagot. Söjtörön ugyanakkor támogatásáról biztosította az önkormányzat a fejlesztési programot, és a közelmúltban tartott közmeghallgatáson sem tiltakozott senki az erőmű ellen. A lakók megnyugtató választ kaptak a környezeti terhelésre vonatkozó kérdéseikre, számolt be róla Baksa István polgármester.
- Fontosak számunkra ezek a beruházások, mert egyetlen kiút van a jelenlegi helyzetből, a munkahelyteremtés - mondta a polgármester. - Arra számítok, hogy a fejlesztések növelik a falu megtartó erejét, az önkormányzathoz pedig nagyságrendekkel több iparűzési adó folyik be. Ha ezt elérjük, majd akkor beszélhetünk iskolabővítésről, kultúrház- és sportcsarnoképítésről. Önkormányzatunk egyébként pályázatot nyújtott be egy tanulmányútra: tíz falubelit elvinnénk megnézni egy dániai szalmaerőművet, eloszlatva az esetleges kételyeket.
_k.jpg)
_k.jpg)
