Emblematikus figura
Zalaegerszeg (ahzs) - A hazai és zalai jogásztársadalom valamint a levéltári közösség emblematikus figurájának állít emléket évről évre a Degré Alajos emlékezete című tudományos konferencia.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
A pécsi egyetem professzorai, a zalai történészek, tanítványok, kollégák évente egyszer összegyűlnek Lojzi bácsi neve alatt , hogy megosszák az értő közönséggel és egymással új tudományos eredményeiket; azokat, melyek a neves előd jogtörténeti munkásságához, levéltári tevékenységéhez, zalaiságához köthetők. Idén kerek évforduló adott aktualitást a szakmai találkozónak, hiszen Degré Alajos 100 esztendeje született. Tegnap az egerszegi városünnepi események keretében a Zala Megyei Bíróság díszterme adott otthont a tudományos ülésszaknak.
Az egybegyűltek - dr. Magyar Károly, a megyei bíróság elnöke és dr. Gyimesi Endre polgármester, mint házigazda köszöntője után - először Kapiller Imre főlevéltáros előadását hallgathatták meg Degré Alajos édesapjáról, Miklósról, aki békési, budapesti előzmények után 1906-1911 között Zalaegerszegen működött, mint törvényszéki bíró. Az előadás végén elhangzott: miután Győrbe került a család, még sokáig kijártak a vasúti hídra, nézni, mikor érkezik az egerszegi vonat.
Dr. Hermann Róbert hadtörténész az 1848/49-es szabadságharc utáni megtorlásokról szólt, elemezve a büntetések fajtáit, súlyosságát, különös tekintettel a zalai résztvevőket sújtó ítéletekre.
A családi legendáriumot dr. Záborszky Miklós nyugalmazott tanár, Lojzi bácsi unokaöccse, nyugalmazott történelemtanár folytatta, aki a tudós-történész személyes arcélét, a hadifogságot megjárt rokont, a kirándulások megszállottját, a derűs családapát mutatta be.
Dr. Németh László, a Magyar Országos Levéltár főosztályvezető-helyettese Degré Alajos életének a pécsi ítélőtáblán bíróként 1949-1950-ben eltöltött két esztendejét vette górcső alá, amelynek végén, a szocialista politikai eszménynek meg nem felelő ítélete nyomán kényszernyugdíjazták. Ezután került a pécsi egyetemre.
Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatója, Az igazságszolgáltatás szervezeti reformja 1848-ban című előadásában, arról a különleges rendelkezésről szólt, mely szerint Zalában, az országban elsőként szervezték meg a későbbi járásbíróságnak megfelelő rendszert. A decentralizált szolgáltatás azon az elven alapult, hogy azt minél közelebb vigyék az emberekhez.
Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, Degréről, mint történészről beszélt. Elmondta, a jogtörténészt 1956 után eltávolították a pécsi egyetem katedrájáról, előbb Szolnokra, majd pedig - 1958 tavaszán - Zalaegerszegre helyezték, levéltári munkával megbízva. Itt kapcsolatot teremtett a megyei tanács és Holub József között (aki Zala megye monográfusa volt), és elérte, hogy az idős professzortól megvegyék a megye községeinek kéziratban lévő történeti vázlatait. 1961-től hozzálátott a Zala megyei helytörténeti lexikon létrehozásának. Csaknem 100 ismeretterjesztő jellegű írást jelentetett meg, elsősorban a Zalai Hírlapban.
Egerszeg Fesztivál: programok. A részleteket megtalálja ITT!
Egerszeg Fesztivál - további híreket talál dossziénkban! Klikk IDE!
Egerszeg Fesztivál Zalaegerszeg város hivatalos portálján
Címkék: egerszeg fesztivál, Degré Alajos
_k.jpg)
_k.jpg)
