A fejlesztések és a szigorú higiéniai követelmények garantálják az egészséges szárnyasokat
Évi kétmillió csibét keltetnek
Sármellék - Kétmillió csibét keltetnek éven- te átlagosan a Golda- vis Kft. telephelyén, e mennyiséggel - a színes fajta tekintetében - országosan előkelő helyen áll a vállalkozás.
A sármelléki telephelyen egyáltalán nem okozott gondot a betegség. Igaz, ezért sokat tettek a családi vállalkozás vezetői. Az üzembe érkező szigorú szabályokkal találja szembe magát, a fertőtlenítés már a kapuban kötelező, bent pedig csak a cipőre húzható nejlon papucsban lehet közlekedni. Az óvatosságra nagy szükség van, elsősorban a madárinfluenza tavalyi tetőzése miatt. S persze azért is, mert a telephelyhez közel van a Kis-Balaton, ahol köztudottan sok a vándormadár.
- A rendszerünk teljesen zárt, abba egyetlen légy sem repülhet be. A dolgozóink pedig minden épületbe csak fertőtlenítést követően léphetnek - magyarázta Kultsár Dénes ügyvezető igazgató. - A véleményem amúgy az, hogy mivel a madárinfluenza már régóta létezik, meg kell tanulni vele együtt élni. Ha megfelelő a fertőtlenítés, kicsi az esélye a fertőzésnek. Úgy vélem, tavaly az érintett hatóságoknak összefogott tájékoztatási rendszert kellett volna működtetniük, s nem lett volna ekkora a zavar. Annak, hogy a sármelléki telephelyen nem történt gond, ára volt, hiszen sokat fejlesztettünk. A legmodernebb berendezésekkel rendelkezünk, szinte minden egyes mozzanat gépesített. A tevékenységünket amúgy 1981-ben kezdtük egy keszthelyi pincében, majd 1993-ban sikerült megvenni a sármelléki telepet. Emellett Veszprémben is működik egy cég, melynek többségi tulajdonosai vagyunk.
Az üzemben lévő technológia valóban európai színvonalú, a minőségre pedig a lehető legnagyobb figyelem irányul. Kultsár Dénes szerint csak így lehet talpon maradni.
- A szülőpárok (tíz jércéhez egy kakas tartozik, s jelenleg 45 ezer szülőpár van a telepeinken) a huszonhatodik héttől kezdenek keltethető tojást termelni, naponta mintegy 40 ezret. Ezeket súly és forma alapján válogatjuk, bélyegezzük, majd az összesen 300 ezer darab keltetőtojás kapacitású üzembe kerülnek, ahol ismételt válogatáson esnek át. A tapasztalataink szerint a tojások 86-88 százalékából lesz naposcsibe. Az előkeltetőbe rakott tojások tizennyolc nap után három napra az utókeltetőbe kerülnek, ahol kibújnak a tojásból a csibék. Az automata soron megkapják a speciális oltásokat, majd indulhat a szállítás.
A kedd és a péntek különösen fontos a cég életében, hiszen e napokon kelnek ki a csibék. Ilyenkor készenlétben állnak a speciálisan kialakított szállító járművek, az üzletfelek pedig várják a rakományt.
- A kapcsolatrendszer a másik dolog, mely nélkül nem működhetne ez a vállalkozás - folytatta az ügyvezető. Csak egy példa: amikor a területeken, ahová szállítani szoktunk, megjelent a madárinfluenza, nem estünk kétségbe, azonnal tudtunk váltani, más partnerrel megegyezni. Némi kár ért bennünket (előfordult, hogy a keltetésre szánt tojást jóval kisebb összegért étkezésiként tudtuk eladni), de kaptunk kárenyhítést.
Kultsár Dénes úgy véli, akik fejlesztettek, eljutottak a megfelelő technológiai szintre, azok a keltetés terén talpon maradnak.
- Mi a takarmánykeverő rendszerünket kívánjuk továbbfejleszteni. Amúgy nem elsősorban az igények növekedésére számítunk a jövőben, hanem arra, hogy a piac átrendeződik és csak a szigorú állategészségügyi és állatjóléti szabályoknak megfelelni tudó üzemek maradnak talpon. Sok termelő - s ez nem csak hazánkban, hanem Európa több országában is így van - megijedt a madárinfluenzától. Kérdés, hogy visszatér-e a bátorságuk, s újra telepítenek-e szülőpárokat, vagy végleg befejezik e tevékenységet. Bár a hiány jelentős, úgy vélem, ez év őszére helyreáll a naposcsibe-piac. De igaz az is, hogy az áraknak is változniuk kell, hiszen csupán állatszeretetből hosszú távon senki nem végzi e munkát - mondta az ügyvezető. Az áraknak is változniuk kell, csupán állatszeretetből senki sem végzi e munkát



iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter



_k.jpg)
_k.jpg)



















