KŐOLAJ - Konferenciát rendeztek, szobrot avattak, kiállítás nyílt az évfordulón
Az olajipar múltjáról
Zalaegerszeg - A Magyar- Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) alapításának 70. évfordulóját ünnepelték tegnap a megyeszékhelyen, a Magyar Olajipari Múzeum rendezésében.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Az eseményre Zalába látogatott Philip J. Mulhall, a Standard Oil Companyhoz tartozó ExxonMobil (ahogy Európában ismerik: Esso) menedzsere, aki az amerikai vállalat történetébe avatta be a hallgatóságot a Balaton Hotelben megrendezett konferencián. Míg a cégnév talán nem mindenki számára ismerős, megalapítójának neve sokaknak az lehet, hiszen az üzletember John D. Rockefeller még 1863-ban, sikeres zöldségkereskedőként szállt be az olajiparba, s hozta létre világvállalatát.
A MOL Nyrt. képviseletében Paczuk László a Magyar- Amerikai Olajipari Részvénytársaság termelési módszereiről tartott tájékoztatót, nem hallgatva el, hogy az 1937-es budafapusztai olajtelep felfedezése óta 1850 milliárd forint értékű kőolajat és szénhidrogént termeltek ki Zala megyében.
Srágli Lajos történész a magyar politika és a MAORT viszonyát elemezte prezentációjában. Mint elmondta, a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság 1938-ban alakult meg száz százalékban amerikai tőkével, s 1941-reaz ország egyik legjelentősebb vállalatává fejlődött. A MAORT jól működő szervezetének végét a vezetők ellen 1948-ban lefolytatott szabotázs-per, a társaság állami kezelésbe történő vétele, valamint 1949-es államosítása jelentette. Nem véletlen a témaválasztás, hiszen a konferencián került bemutatásra Srágli Lajos A politika csapdáin át - A MAORT története 1938-1949 című könyve, mely a kezdetektől a felszámolásig vezeti végig az olvasót a társaság életútján.
Ezt követően Tóth János, a Zalaegerszegi Olajipari Múzeum igazgatója a MAORT Bázakerettyén és Lovásziban 1938-ban, illetve 1941-ben felépített lakótelepeiről számolt be, s a következő részletekre is kitért: míg a mérnöklakások alapterülete 184 négyzetméteres volt, addig a kétlakásos tisztviselő-ikerházak ezt a területet mindössze három négyzetméterrel haladták meg.
A konferencia további részében a résztvevők előadásokat hallhattak az olajkorszaknak a falvak mindennapjaira gyakorolt hatásáról, a MAORT-üzemek elleni szövetséges légitámadásokról, a MOL Nyrt.-ről, illetve a MAORT államosításának kérdéséről az USA szemszögéből.
A Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság alapításának 70. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepség délután a Zalaegerszegi Olajipari Múzeum területén folytatódott, ahol a park 14. szobraként felavatták Péceli Béla mellszobrát.
A magyar olajipar történetében meghatározó szerepet betöltő szakember életútját dr. Kelemen Béla, a MOL Finomítás igazgatója ismerette. Mint megtudtuk: Péceli Béla (1921-2000) 1943-ban vette át vegyészdiplomáját, majd a II. világháború után egy évig tanársegédként dolgozott a miskolci egyetemen. 1947-ben a csepeli Shell Kőolaj Rt.-nél helyezkedett el, majd öt év-vel később kinevezték az addigra államosított Csepeli Ásványolajipari Vállalat főmérnökévé. 1960-tól a Dunai Kőolajipari Vállalat főmérnökeként dolgozott tovább, egészen 1975-ig, amikor is az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt finomításvezető tisztségét bízták rá. Péceli Béla a tröszt műszaki vezérigazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba 1986-ban.
A program zárásaként Aspen Rossel, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének gazdasági vezetője megnyitotta a MAORT címet viselő időszakos kiállítást, mely a múzeum épületében egész nyáron várja azon látogatókat, akik azalai olajipar történetébenképi és tárgyi emlékek kö-zött szeretnének elmé-lyedni.
_k.jpg)
_k.JPG)
