A szíved búját... Mind érezem...
Az Álombálom lemez bármelyik sora illene ide címnek. A hozzá illő síró-fájó-édes dallamot sajnos nem tudom így, az újságon keresztül átadni. Pedig azt kéne.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Este későn kerültek sorra. Nem mondom, hogy a kitartó közönség nem volt addigra picit elpilledve a zalavári sűrű vasárnap után. Mégis ott tolongott mindenki a színpad előtt, a nagysátorban. A mai Szlovákia területén, a Királyrév-Ghymes-Galánta fesztávában alapított Ghymes együttes meg legjobb formáját hozta. A koncert az Álombálom albumra alapozott, de azért itt volt a Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! , a Tánc a ködben, tánc a jégen, Tánc a hóban, tánc a fagyban , a Hold se, Nap se szabadok, Hogyan legyünk mi azok? .
A Ghymes együttes Szarka Gyula vezetésével olyan szlovákiai magyar zenészekből alakult a Nyitrai Pedagógia Főiskolán 1983-ban, akik előtte rockot, komolyzenét, régizenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghymes név. A népzenei elemek mellett megjelentek más műfajok, stílusok, s anélkül, hogy akarták volna, belekeveredtek az World Music kategóriába. Az alapító testvérpár, Szarka Gyula (47) és Szarka Tamás (45) ez ellen picit tiltakozni szokott.
- Általában mindig ilyesfajta koncertélményre vágyunk, törekszünk, amikor elkezdtünk zenélni, akkor is ez lebegett a szemünk előtt - mondta lapunknak Szarka Gyula a zalavári koncert utáni percekben.
- Mit jelent Önnek egy ilyen anyaországi fellépés? Magyarságot, identitást?
- Elsősorban zenét. A magyarság persze minden pillanatban benne van. A határon túli létmód miatt ez amúgy is ott él a napjainkban. Akinek ez természetes közeg, az talán másképp gondolkodik erről.
- Mára eladható termék lett a zenében rejtező nemzeti identitás?
- Nem tudom, hogy szabad-e, kell-e terméknek nevezni, ha ilyen siker kíséri.
- Itt Zala 1000 évét ünnepeltük ezen a napon. Ön hogy gondolkodik a magyarság Európába ágyazott jövőjéről?
- Én azt gondolom, nagyon erős nemzet vagyunk, épp az ezer év bizonyítja, amit eltöltöttünk a Kárpát-medencében, méghozzá időről időre különböző országokban. Ebben az ezer évben voltak nagy kudarcok, végül az országot egyszerűen szétdarabolták. Ennek ellenére itt vagyunk. Remélem, ezután is lesz bennünk élni, létezni akarás.
- Azt mondta az utolsó nótával, hogy mindenki nézzen a szemébe. Szeretné, ha a fentiekben taglalt érzések az önök zenéjén át érkeznének meg az emberekhez?
- Fantasztikus volt ma este a közönség, mi is jók voltunk, találkozott a gondolat, a szív, minden összejött. Így képzeltük 25 éve a kollégiumi szobákban. A hagyományt akarjuk építeni, ez a vállalásunk, ezt akarjuk jól csinálni.
Szót ejtettünk még az Európai Unióról, mint afféle olvasztótégelyről. Szarka Gyula úgy véli, a nemzeti identitás minden korban erősebb kapocs, mint bármiféle unió. Utóbbiból annyit kell komolyan venni, amennyit érdemes. Például azt, hogy szabadon lehet járni-kelni az országokban. A nemzeti hovatartozást pedig úgy érdemes ápolni, mint a szerelmet, barátságot.
(Ghymes-lemezek: Az ifjúság sólyommadár, Bennünk van a kutyavér, Tűzugrás, Rege, Smaragdváros, Héjavarázs, Csak a világ végire, Álombálom)
Címkék: lemez, Álombálom, Ghymes együttes
_k.JPG)
