Adók, regálék, vámok Vasba
Összességében elmondhatjuk, hogy míg a veszprémi uradalmi időszak kedvező hatással volt a város fejlődésére, addig a szombathelyi püspökök alatt kevés előrelépés figyelhető meg.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
A hét elején mutatták be a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban Cselenkó Borbála Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 című kötetét, mely a Zalaegerszegi Füzetek 12. darabjaként látott napvilágot. A fenti idézetet ebből a hiánypótló műből kölcsönöztük. Tehát a város, amiről szó van, Zalaegerszeg, melynek fejlődését a szerző - a szombathelyi püspöki levéltár vezetője, az egyébként zalai, azaz novai származású történész - abból a szempontból vizsgálta, hogy milyen szerepet játszott az 1777-ben a veszprémi püspökségről levált szombathelyi kiépülésében.
|
A bemutatón a kötet szerkesztője, Kapiller Imre, a Zala Megyei Levéltár munkatársa, valamint Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója, a kiadást magára vállaló egerszegi millecentenáriumi közalapítvány nevében jelezte, a készülő Zalaegerszeg monográfia mozaikszerűen épülő várostörténetének szerves része Cselenkó Borbála munkája. Más szempontból, de kitűnőre értékelte a széles körű forrásbázist felhasználó könyvet Fekete Szabolcs Benedek, a Szombathelyi Egyházmegye Püspöki Iroda igazgatója is. Pedig a püspökséget éri némi kritika a kötetben. A püspökség történetének legnagyobb hatású első vezetője, a Győrből érkező Szily János ugyanis értelemszerűen az 1775-ben önállósodott szombathelyi központot fejlesztette, ennek rendelte alá az uradalom többi területét. Ekképp Zalaegerszeg, illetve az itt élőktől - köztük zsidóktól -, kocsmárosoktól, boltosoktól, kereskedőktől, erdőbirtokosoktól beszedett adók, regálék, vámok járultak hozzá ahhoz, hogy Szombathely mint katolikus egyházi központ felnőjön a veszprémi mellé. (Érdemes tudni, amíg a környék városai vonakodtak letelepedési engedélyt adni a zsidóknak, addig Zalaegerszeg ezt megtette, így jó adófizetőket keletkeztetett a katolikus egyház számára,
akik még a temető földjéért is fizettek árendát. A püspök a szombati vásárt áthelyezte vasárnapra, így ott is árusíthattak a zsidók, közvetlen bevételt produkálva.) A zalai megyeszékhely csak a XIX. század második felében mozdult meg, akkor épült számos fontos épület, köztük a későbbi Arany Bárány szálló, a takarékpénztár a sóház, az ispotályház - s a plébánia felújítása.
Címkék: Cselenkó Borbála
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.