Két nemzet hőse
Emlékezés Asbóth Sándor születésének 200. évfordulóján
Két nemzet tartja számon saját hőseként Asbóth Sándor mérnök-katonát, aki 200 évvel ezelőtt született Keszthelyen, s részt vett az 1848/49-es magyar szabadságharcban, valamint emigrálása után 1861-től az amerikai polgárháborúban is.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Csütörtökön a születésnap (1810. december 18.) alkalmából ugyanitt a Zala Megyei Levéltár szervezésében tudományos konferencia idézte fel Kossuth szárnysegédjének, végül Argentina USA-nagykövetének életszakaszait.
A tudományos ülésszakot Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere, Havasi Bálint házigazda múzeumigazgató köszöntötte, majd nyolc előadást hallgathattak meg a résztvevők. A tanulmányok időrendben haladtak az életműben, sőt, az első, dr. Kurucz Györgyé az édesapa, Asbóth János életébe is bepillantást engedett. A Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetőjétől megtudtuk, a Göttingenben diplomát szerző apa a Georgikon uradalmi tisztje is volt.
Dr. Hermann Róbert, a Hadtörténeti Közlemények szerkesztősége igazgatója az Asbóth és Haynau közt 1848 tavaszán megesett affér lefolyását vázolta (Asbóth fellépett a császári generális magyarellenes kirohanásaival szemben). Perger Zoltán, a fővárosi Toldy-gimnázium tanára a történelmi alak 1848-as szerepét taglalta, dr. Csorba György, az Országgyűlési Könyvtár munkatársa pedig a bukás utáni törökországi emigráció éveit idézte fel.
Az USA-beli letelepedést, Kossuth szolgálatát, kettejük kapcsolatát Solymosi József (Hadtörténeti Levéltár) összegezte, majd a debreceni egyetem adjunktusa, Vida István Kornél írásából - a szerző levélben jutatta el dolgozatát a konferenciához - megtudtuk, milyen érdemeket szerzett Asbóth az északiak oldalán az amerikai polgárháborúban. Lengyel Beatrix (Nemzeti Múzeum) az Asbóth-portékkal, Tar Ferenc hévízi tanár az Asbóth-kultusszal zárta a napot.
Az egybegyűltek a gyenesdiási Asbóth-bandérium lovasainak felvezetésével érkeztek a szülőházhoz, ahol leleplezték az új emléktáblát. Itt a megye és a város képviselői mellett dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke beszélt.
Szülőházától indul a márciusi menet
Tar Ferenc történész, a hévízi Bibó-gimnázium tanára elmondta, az Asbóth-kultusz kezdetei a laktanyához köthetők, hiszen az ottani vezetők kerestek helyi névadót kultúrtermük számára az 1970-es évek ele
Címkék: keszthely, asbóth sándor, 1848/49-es magyar szabadságharc
