Zalai Hírlap (2006.09.15)
Erdők károsítói
Zalaegerszeg (hp) – A zalai erdőket az utóbbi évektől két jelentősebb veszély is fenyegeti. A korábbi aszályos évek hatásai és az engedély nélküli fakitermelések.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Az aszályos évek után az idei év csapadék és páratartalom szempontjából jó hatással volt az erdőkre. Mint Hajdú Tibor, az erdészeti szolgálat igazgatója elmondta, a korábbi bükkpusztulás, amit elsősorban a legyengültség miatt a zöld karcsú díszbogár okozott, visszahúzódik. Hozzátette, a károsodásnak azonban hosszú távú hatásai is vannak, a jelenlegi javulás egyelőre tüneti jelenség. A zalai lucfenyőállomány helyzete is nyugtalanságra ad okot. Az aszály által kiváltott kárláncolat, a vadkár és a másodlagos károsítóként fellépő szúbogarak kártétele továbbra is jelen van az állományban, térségenként változó intenzitással. Az erdészeti szakmának az egész régióban az a feladata, hogy ezeket az állományokat elegyes, őshonos, lombos állományokra cserélje le.
A megyében 2004 óta van jelen a szervezett falopás, amelynek lényege, hogy a szervezők valamelyik erdőben résztulajdonhoz juttatnak egy többnyire vagyontalan személyt, aki engedély nélkül letermeli a faállományt. A lopás ténye nem állja meg a helyét, mivel tulajdonon belül van, „csak” az engedély nélküli fakitermeléssel vádolható. A bírságot azonban nem tudják behajtani ezeken az embereken. Az erdészeti hatóság küzd ez ellen, de kézzelfogható eredményt az új erdőtörvény hozhat, szigorító intézkedéseivel. Eddig Zalában ezzel a módszerrel 35-36 hektár erdőt vágtak ki engedély nélkül. Nagy szükség lenne a hathatós törvényi módosításokra, amelyek meggátolnák az erdőirtásnak ezt a módját.
A megyében 2004 óta van jelen a szervezett falopás, amelynek lényege, hogy a szervezők valamelyik erdőben résztulajdonhoz juttatnak egy többnyire vagyontalan személyt, aki engedély nélkül letermeli a faállományt. A lopás ténye nem állja meg a helyét, mivel tulajdonon belül van, „csak” az engedély nélküli fakitermeléssel vádolható. A bírságot azonban nem tudják behajtani ezeken az embereken. Az erdészeti hatóság küzd ez ellen, de kézzelfogható eredményt az új erdőtörvény hozhat, szigorító intézkedéseivel. Eddig Zalában ezzel a módszerrel 35-36 hektár erdőt vágtak ki engedély nélkül. Nagy szükség lenne a hathatós törvényi módosításokra, amelyek meggátolnák az erdőirtásnak ezt a módját.
