Munkabiztonsági szempontból a fa- és építőipart kiemelten kell kezelni (2.)
Kivédhető a munkahelyi veszély
A munkabiztonsági felügyelők tapasztalatai szerint Zalában évente a balesetek döntő többsége a fakitermelés, fafeldolgozás és az építőipar területén történik. A megelőzésről nem lehet eleget beszélni, az ellenőrzések tapasztalatait is erre használják.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
- A régióban idén már eddig két halálos kimenetelű fakitermeléses balesetet vizsgáltunk - mondta Fekete István, az OMMF Nyugat-Dunántúli Munkabiztonsági Felügyelőség vezetője. - Szabadban végzett munkáról van szó, kitéve mindenféle időjárási változásnak. Speciális terepviszonyok között, változó faállománnyal dolgozik a fakitermelő. Nem beszélve arról a körülményről, hogy régebben szinte egy kézben összpontosult a fakitermelés, sokkal jobban előkészíthették a munkafolyamatokat. Manapság sok a tulajdonos, az erdőgazdaságok is kiszervezték a vágóbrigádokat. Nekik nincs meg az a szakmai háttér, ami volt az erdőgazdasági időszakban.
Ez pedig azzal jár, hogy még a hatósági ellenőrzés, a jószándékú megelőző munka is nehézkessé vált, hiszen nincs az egyéni vállalkozókra úgymond rálátása a felügyelőségeknek. Ma esetleges, ha rátalálnak egy-egy brigádra.
- Sok a kényszervállalkozó, akik esetében alapvető jelentősége van annak, hogyan tudják összehangolni az egymáshoz közeli erdőrészekben zajló munkát. Fontos az összhang döntés közben, hiszen ilyenkor a kivágandó fa hosszának kétszeresét kitevő távolságon belül más személy nem tartózkodhat. Nagyon fontos a munkavezető felelőssége: minden új vágásterületen munkavédelmi oktatást kell tartani. Ugyanis, nem azonosak a feltételek: nem mindegy milyen a faállomány, hogy tarvágásról, véghasználatról, gyérítésről van szó. Milyenek a terepviszonyok, süppedős-e a talaj - ezeket számba kell venni. Aki munkáltatónak minősül, az ő felelősségét képezi az oktatás. Fakitermelési képesítéssel rendelkező szakember kell a munkacsapat élére, ő egyben motorfűrészkezelői jogosultsággal is rendelkezik. Rajta kívül persze vannak más beosztással bíró dolgozók, akik számtalan veszélyhelyzetnek vannak kitéve.
A régiós felügyelőség igazgatója sok olyan tételről tett említést, amit a jól képzett erdészek, fakitermelők, fűrészgépesek, LKT-kezelők ismernek, de nem árt az ismeretfelújítás. Jelezte, hogy a dimbes-dombos erdeinkben a ledöntött fát érdemesebb géppel kiközelíteni arra a tisztásra, ahol a gallyazás, a hossztolás, rakatképzés történik: itt jobban átláthatók a veszélyes munkafolyamatok, amelyek a döntéstől jól elválaszthatók.
- Speciálisan Zalában jellemző a kullancsveszély - folytatta Fekete István. - A kullancscsipésből bekövetkezett betegség lehet foglalkoztatási ártalom, lehet munkabaleset. Mint ilyen, a munkáltatónak felróható a bekövetkezte minden kártérítési következménnyel, ezért jobb a megelőzésért tenni. Oltás is létezik, gondoskodni kell a megfelelő zárt ruházatról és hasonlók.
A munkaeszköz, a motorfűrész biztonsági állapota, a lánc élezése szintén fontos alapkérdés. A vibráció egy idő után maradandó foglalkozási megbetegedést is okozhat. Éppenséggel ezért kell betartani az erdészeti biztonságról szóló 1989-es rendelet ezzel kapcsolatos előírásait, a gyakoribb pihenőket, a gumicsillapításokat, kesztyűk, a lábbelik, a speciális erdészeti sisak használatát.
- A fűrésztelepek, a bútoripari fafeldolgozás kapcsán nem lehet elégszer figyelmeztetni a nagy fordulatszámú szerszámok veszélyeire. Sok esetben kézzel adagolják a nyersanyagot, az éles szerszám közvetlen közelében kell dolgozni. Évente a csonkulásos balesetek fele a faipari gépekkel dolgozókat éri. Zalában három súlyos csonkulásos baleset volt idén faipari marógépeknél. Vigyázni kell a marógépnél és a körfűrésznél a visszavágódó munkadarabra. Automatikus előtoló berendezéssel a legjobb védekezni. A burkolatok nem hagyhatók figyelmen kívül, az üzembehelyezéseknél, áttelepítéseknél soha ne maradjon el a munkabiztonsági szemle , valamint az öt évente kötelező időszakos biztonsági felülvizsgálat. A kockázatelemzés az munkáltatói kötelezettség, a felelősség nem hárítható át senkire - mondta az igazgató.
